Duális diploma

A duális képzéshez kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény meghatározza:

2014. július 24. napi hatállyal a duális képzés fogalmát (beiktatta: 2014. évi XXXVI. törvény 40. § (1). hatályos: 2014. VII. 24-től.): 

108. § 1a. pontja értelmében: duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;

Az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett, hallgatói munkaszerződés alapján végezhető szakmai gyakorlat rendelkezéseit, a hallgató díjazását (Nftv. 44. §); és a gyakorlatigényes szak fogalmát (85.§ (3)).

A 220/2014. (VIII. 29.) Korm. rendelettel módosított a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.

 

A miniszterelnök 152/2014. (XII. 31.) ME határozata a Duális Képzési Tanács tagjainak és elnökének megbízásáról a 2014. december 1-jétől 2017. november 30-áig terjedő időtartamra.

 

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet meghatározza a szakmai gyakorlatra köthető együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmát.

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről (1. sz. melléklet).

 

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében (1.§, 5.§).

 

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról.

 

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik az alapképzési és mesterképzési szakok jegyzékéről.

 

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat.

 

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét.

 

A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv. 108. § 1a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt